48. rész

48. rész

A szülinap

Kedden reggel nem volt kedvem semmihez, erősen élt bennem a hétvége. Rengeteget aludtam, így a szervezetem valami mozgásra késztetett. Kerestem egy jó konditermet a közelben és meglátogattam. Vettem egy egyalkalmas bérletet, hogy kipróbáljam milyen, és mivel tetszett, hazafelé bérletet is vettem.

            Futottam 5 kilométert, aztán erősítettem, majd még 2 kilométer, aztán lementem úszni. Jó volt kicsit kiereszteni a gőzt, meg lefárasztani magam. Sokat gondolkoztam azon is, hogy mit kéne tennem Hannaért, de aztán rájöttem, hogy elég lesz, ha kiiktatom az életéből és mindenki életéből Dávidot. Kimondani egyszerű, de megtenni nem… de mindent elérek és addig fogok küzdeni, ameddig el nem teszem láb alól. Nem érdekel, hogy milyen módszerekkel.

            Délután 3-ra értem vissza a maratoninak mondható edzésemről. A ház előtt megpillantottam Seb autóját, és megdupláztam tempóm. Hamar felértem, és mikor kinyitottam az ajtót, még a szavam is elállt

-          Meglepetés!!- ordította, mire Hanna is felköszöntött, csak már kicsit csendesebben.

-          Nagyon köszönöm- szipogtam, és gyorsan megölelgettem mindenkit

-          Nem is szóltál, hogy ilyenkor van a szülinapod- tolt le Hanna mosolyogva

-          Nem szeretek öregedni- nevettem fel- 18-nak jobb volt lenni- gondolkoztam el színpadiasan

-          Mikor voltam én már 18- sóhajtott egy nagyot Seb és mosolyogva töltött mindeninek egy pohár pezsgőt

-          Nem készültem semmivel, szóval… szeretnélek meghívni egy vacsorára hozzánk, ma este- kezdte Hanna

-          Nagyon köszönöm, elfogadom- mosolyogtam rá- de te olyat tettél értem, ami miatt a 200. szülinapomig nem kéne ajándékot kapnom

-          Szívesen tettem, és nem akartam, hogy olyanokban legyen részed, mint nekem…- hajtotta le a fejét

-          Köszönöm- öleltem át és Seb már csak az ölelkezésre jött vissza

-          Ilyen nagy a barátság?- cukkolt

-          Ne legyél gyerekes- csaptam bele mellkasába, majd őt is megölelgettem.

Még vagy 1 órát maradtak, majd hazamentek, hisz elkezdték csinálni a vacsorát. Nekem is készülődnöm kellett, így a szekrényem előtt állva tűnődni kezdtem. Nem akartam túl elegáns lenni, de mégsem slampos… azt szeretem magamban, hogy mindig meg tudom találni az átmenetet és az alkalomhoz illő ruhát.

            Végül aztán felvettem egy szürke felsőt, rá egy bőrkabátot és hozzá egy fekete kabátot meg egy magas talpú cipőt. Egy laza kontyba összekötöttem a hajam és feltettem egy leheletnyi sminket. Pont indulni akartam, mikor valaki csöngetett

-          Dan?- ugrottam a nyakába

-          Boldog szülinapot- adott egy csókot számra

-          Szebb már nagyon nem lehetne- pirultam el

-          Sajnálom, hogy nem hívtalak, de volt egy sürgős esetem és Németországba kellett utaznom

-          A lényeg, hogy most itt vagy- öleltem át és már indultunk is.

A fekete audival jött értem, és hamar Sebékhez értünk. Feltűnően sok autó állt a környéken, így gondoltam, hogy nem leszünk egyedül. A házba beérve Seb és Hanna fogadott, teljes nyugalommal. A vacsora illata lengte be a teret és a kandallóban ropogó tűz olyan hangulatot adott az estének, melyet soha nem fogok elfelejteni.

            A nappaliba ültettek le, és mikor pont elgondolkoztam valamin, lekapcsolódott a villany és Hanna egy hatalmas tortával a kezében kezdett el felém jönni, mögötte egy aprócska tömeggel. Elénekelték nekem angolul, németül, meg finnül, hogy boldog születésnapot, és engem nagyon meghatottak az események. A végén persze húgom szólója sem maradhatott el magyarul…

            Ott volt minden kedves barátom. Eljött Mark, Chris, Sandra, Tommi, Kimi, Claudia és még Britta is.

            Remekül szórakozunk, sokat nevettünk, játszottunk a vacsora pedig isteni volt. Hanna igazán jól főz. Vagy 3-ig, 4-ig bulizhattunk, mikor elkezdtünk hazafelé csorogni. Mi maradtunk a végére Dannal és ameddig ő segített még egy kicsit Hannanak, végre kettesben maradhattam Sebbel

-          Köszönöm- mosolyogtam rá és az arcára nyomtam egy puszit

-          Még nincs vége- vigyorgott

-          Ezt hogy érted?

-          Még oda sem adtam az ajándékom

-          Már most félek- kuncogtam

-          Holnap reggel, tudom, hogy nehéz lesz- sóhajtott nevetve- de 8-ra legyél menetkész, becsomagolva 3 napra

-          Mi?- kerekedtek ki szemeim- Dan ma átjön hozzám… és az már csak 3 óra!!

-          Nem baj, majd alszol a repülőn

-          Hogy hol???

-          Basszus. Lelőttem a poént- nevetett- a lényeg, hogy legyél kész

-          Hova megyünk?

-          Meglepi

-          Ha nem mondod meg, nem megyek!- tettem keresztbe karjaim

-          Tudom, hogy eljössz- nyomott egy gyors puszit számra, és akkor tudtam, hogy 8-kor a ház előtt leszek, összepakolva

Hamar elköszöntünk, majd Dan hazavitt. Nagy nehezen megértettem vele, hogy miért nem jöhet be, majd lefürödtem átöltöztem és bepakoltam. Felhívtam Sebet, hogy egyáltalán milyen ruha kell, ő azt mondta, hogy nem lövi le a poént megint, szóval pakoljak mindent.

            Ennek a vége egy hatalmasra tömött bőrönd lett. Apáék is felköszöntöttek tegnap, aminek különösen örültem, de Dávidnak se híre, se hamva nem volt. Szerencsére

            Reggel Seb pontban 8-kor az ajtóm előtt toporgott. Kinyitottam neki és már mentünk is a reptérre. Az út nem tudom, hogy milyen hosszú lehetett, de az egészet végig aludtam. Sebastian a leszállásnál kezdett el keltegetni

-          Mennyit aludtam?- nyöszögtem

-          11 órát- mosolygott

-          Hova hoztál te engem? Japánba?- nevettem fel

-          Nem, olyan messze nem vagyunk

-          Hát akkor?- szálltunk le a gépről

-          Las Vegas- mutatott körbe

-          Ez komoly????- ugrottam nyakába és próbáltam annyira baráti lenni, hogy a fotósoknak ne tűnjünk fel

A szállodába hamar becsekkoltunk, majd elmentünk várost nézni. Este lefeküdtünk aludni, mivel mind a ketten fáradtak voltunk, majd reggel fitten ébredtünk. Akarom mondani 11-kor…

-          Még nem is mondtam, hogy büszke vagyok rád- mosolyogtam az ágyban Sebre és adtam szájára egy puszit

-          Én meg örülök, hogy velem vagy- húzott magára

-          Te hoztál el- nevettem, de egyre inkább kezdtem fenekemen járkáló kezére figyelni.

-          És örülsz neki

-          Még nem tudom…

-          Még?

-          Ühüm- bólintottam és elvesztve önkontrollom azonnal nekiestem. Egy heves és édes szeretkezésben volt részem, melyet nem csak én élveztem és megismétlésre került a konyhában és a fürdőben- tudod a dolgod- nevettem fel, mikor a szálloda kaszinójába tartva, a liftben ismét megkörnyékezett

-          Nehogy nekem kielégületlen maradj- harapdálta nyakam

-          Megláthatnak- próbáltam eltolni magamtól, de erősebb volt és én egyre inkább gyengültem. A legjobb pillanatban nyílt a lift ajtaja és váltunk el egymástól

A lenti tér hatalmas volt, sok száz emberrel. Kb. 600 dollárt zsetonokra váltottunk és elindult a játék. Délután 3 körül beültünk egy étterembe és megebédeltünk, majd visszamentünk a szobába. Kicsit együtt voltunk, beszélgettünk, majd este 7 körül támadt egy remek ötletem

-          Seb- húztam ölembe, mikor egy alsógatyában ment el előttem és én a kanapén húztam

-          Nagyon jó ötlet lehet, ha ilyen erőbe hozott- nevetett

-          Az is- bólogattam hevesen

-          Mit szeretnél?- puszilta meg homlokom

-          Menjünk el bulizni. Igyunk

-          Neked biztos, hogy azt kell?- mosolygott rám, mire csak karjába bokszoltam- áú- szisszent fel, és elkezdte simogatni neked nem mondok ellent- nevetet fel, és ledöntött a kanapéra. Indulás előtt még szeretkeztünk, majd belevetettük magunkat az éjszakába

Egy közelben lévő bárba mentünk és kikértünk egy kis alkoholt. Míg Seb ivott egy kis pezsgőt én vodka narancsot értem, majd rábeszéltem, hogy ő is igyon azt velem. Az események peregtek, és nem akartam őket megállítani, de nem is tudtam volna…

-          Menjünk máshova- kiabáltam Seb fülébe, mert hangos zene szólt

-          Van egy másik hely. Az jobb- csókolt meg és kifelé indultunk

-          Akarod?- kérdezi egy fura alak

-          Igen- nevetek fel és megcsókolom Sebastiant

Reggel sajgó fejjel ébredtem és csak erre a pár mozzanatra emlékeztem. Az ágy idegennek tűnt és valóban az volt. Kicsit mocorogtam és feltűnt, hogy nincs mellettem Seb. Megdörzsöltem szemeim, de mikor megpillantottam kezem, azt hittem, hogy csak álmodom. Hirtelen felnéztem, és akkor láttam meg a falon a feliratot… még azt ütő is megállt bennem

-          Sebastian!!!- sikítottam

***

Sziasztok!

Bocsi a késésért, de végül azért megérkezett! :D

Tudom, hogy rövidke rész lett, de azért remélem, hogy eseményekben gazdag...:D

Köszönöm, hogy olvassátok, és nagyon köszönöm a 94 szavazatot! Fantasztikus érzés tudni, hogy ilyen sokan vagytok!!! :)) És már készül a következő történet, és a különkiadáson is gondolkozom. Mindenkinek szép hétvégét és nagyon nagyon boldog, örömökben gazdag Karácsonyt kívánok!! (a Ti ajándékotokat is hozza majd a Jézuska ;))

Csók- puszi :*